A multilingvális gyerekek- univerzális nyelvtudás
A gyerek, az maga a csoda. Rugalmas képességeinek, köszönhetően már a kisgyermekkor kezdetétől képes elsajátítani olyan ismereteket, amelyeknek egész későbbi életében nagy hasznát fogja venni.
A gyermekek multilingvális nevelése nem újkeletű dolog, gondoljunk csak a régi nemesi, polgári családokra, ahol az idegen nyelvű nevelőnő mellett szinte észrevétlenül tanultak meg a gyerekek egy vagy több másik nyelvet.
A múltban a második generációs emigráns gyereket arra ösztönözték, hogy vegyék fel a többség kultúráját, nyelvét, szokásait. Ma a kulturális különbségek elismerése egyre inkább teret hódít, növekszik azoknak a száma, akik gyermekeikkel megosztják anyanyelvüket, a többnyelvűséget az etnikai hovatartozást és büszkeség egyik megnyilvánulásának tartják.
Egyre nő azoknak a gyermekeknek a száma, akik két- vagy többnyelvű környezetbe születnek. A globalizáció, a világfalu kialakulásának hatására új lehetőségek nyíltak meg a karrier területén: akár más országokban, földrészeken is vállalhatunk munkát, ez azonban újabb és újabb nyelvi kihívásokat jelent a szülők számára. Az 1990. évi USA-beli népszámlálás szerint minden hetedik, vagyis kb. 32 millió ember beszélt az angolon kívül más nyelvet otthon.
Összezavarja-e a gyerekeket, ha egyszerre több nyelvet kell tanulniuk? Szükségük van-e a gyerekeknek különleges intelligenciára, hogy megbirkózzanak több nyelvvel egyszerre? Ilyen és hasonló kérdések valószínűleg mindenkiben felvetődnek.
A babák első hónapjaikban a világon előforduló összes hangzót képesek megkülönböztetni és néhány hónap múlva kiejteni. Ezt nevezzük univerzális nyelvtudásnak (angolul Universal Grammar – UG). Kutatói tézisek szerint, megfelelő feltételek biztosításával bármely kisbaba képes lenne könnyedén elsajátítani akár öt nyelvet is! Három éves korukra viszont odáig jutnak, hogy a hangzók köre leszűkül a saját anyanyelvük hangkészletére, és csak nehézségek árán tudják megtanulni az idegen nyelvek különleges hangjait.
A kutatások tehát azt bizonyítják, hogy a kisgyermekek a legjobb nyelvtanulók. Azok a gyermekek, akik egészen fiatal korban kezdenek el egy új nyelvet tanulni, könnyebben sajátítják el a helyes kiejtést és kevésbé gátlásosak.
A többnyelvűség szintén pozitív hatással van a gyermek intellektuális és mentális fejlődésére: mivel minden nyelv különböző rendszer, az ezek közötti váltogatás nagyon rugalmas és gyors gondolkozást eredményezhet, és ez később pozitívan hat a matematikai, rendszerező képességek fejlődésére.
A különböző nyelvek különböző ritmusa, dallama, lejtése pedig fokozott zenei affinitást, a ritmusérzék fejlődését eredményezheti az arra egyébként is hajlamos gyermekeknél.
Végül, de nem utolsósorban, a többnyelvűség betekintést ad idegen kultúrákba és segíti a gyermeket más népek megértésére és elfogadására.
Sokan azzal érvelnek a multiligvalitással szemben, hogy az időbeli lemaradást okoz a gyermek beszédfejlődésében. Ez részben igaz: a többnyelvű gyerekek nagy többsége később szólal meg.
Fontos azonban emlékezni arra, hogy a gyerekek között igen nagy egyedi eltérések vannak! Ha a nyelvi fejlődés bármelyik állomása később következik be, az még nem jelenti azt, hogy valami baj van a gyerekkel. Egyszerűen azt jelenti, hogy neki tovább tartott elérni azt az állomás!
Másik gyakori aggodalom, hogy a többnyelvű gyerekek kevesebbet vannak kitéve egy nyelv hatásának, mint az egynyelvűek, annál fogva sohasem lesznek igazán mesterei egyik nyelvnek sem. Ezzel szemben, amennyiben rendszeres és egyenlően magas szintű nyelvi hatás éri őket, hangképzési és nyelvtani jártasságuk minden nyelven azonos szintű lesz, mint az egynyelvű gyerekeké.
Végül, sokan attól tartanak, hogy a fiatal többnyelvűek nem tudják a nyelveiket külön használni, egyszerre használják ezeket. Nyilvánvalóan zavar van a fejükben, ugye? Nos, a kutatási eredmények azt igazolják, hogy ez az aggodalom is alaptalan.
A korai szókeveréseknek a fő oka ugyanis abban rejlik, hogy még kicsi a gyermek szókincse ahhoz, hogy kifejezze, amit mondani akar. Éppen ezért kölcsönveszi a másik nyelvből azt, amire éppen szüksége van. A gyerekek néha különleges, akár humoros hatás elérése érdekében is keverik a nyelveket, a szituációtól függően. Van egyfajta periodikusság is a nyelvtanulásban, amikor az egyik nyelvet gyakrabban használják, mint a másikat, például környezetváltozáskor, nyaralások után. A nyelvek használatának “letisztulását” elősegíthetjük, ha adott környezetben következetesen ugyanazon a nyelven beszélünk hozzá, és gyengéden erre biztatjuk gyermekünket is.
Oyeyele Monika
pedagógus, nyelvoktató cikke nyomán
